A Mohácsi csata 490. évfordulója alkalmából megrendezett megemlékezés sorozat kiemelt eseménye volt a Duna-parti város főterén bemutatott bíborosi szentmise. Csaknem kétezer hívő zarándokolt el az egyházmegye szegleteiből, hogy részese legyen a Szent Jobb körmenetnek és szemtanújává váljon az ezt követő szertartásnak. Nagy díszpompával vonult be a térre Nemzeti Erekjénk, no és a vezető papság, az egyházmegye püspökével és papjaival karöltve. A főpásztor, Erdő Péter bíboros szentbeszédjében megemlékezett a Mohácsi csata hőseiről, köztük az egyházvezető vértanúkról, akik életüket áldozták a hazáért. Európa akkor is, mint most megosztott volt, nem tudott ellenállni az iszlám térhódításának. Önös érdekek domináltak a nemzeti összefogás helyett. Később véget nem érő sorban érkeztek a hívek áldozni, többségük a Nagytiszteletű Bíboros Atyánál sort várva. A szentmise zárásaként a Szent Jobbot az őrség átszállította a Fogadalmi templomba, ahol közelről is megcsodálhatták azt az érdeklődők. 

Az egyházi ceremónia után a világi megemlékezés vette kezdetét. Szekó József Mohács polgármestereként köszöntötte az egybegyűlteket, majd Soltész Miklós, az EMMI egyházügyekért felelős államtitkára mondott ünnepi emlékbeszédet. Mint azt lényegre törően megfogalmazta: "..önzés, rövidlátás, árulás és cselekvőképtelen európai vezetők miatt kellett 490 évvel ezelőtt elpusztulnia mintegy 15 ezer magyarnak, és miattuk vonulhatott be 1526 szeptemberében Budára a török.  Ugye hasonló időket élünk meg ma is?" - tette fel a kérdést a migrációs válságra utalva. Az ünnepi beszéd után mind az egyházi, mind pedig a világi vezetők elhelyezték az emlékezés virágait a Mohácsi csatában ifjan elhunyt II. Lajos király szobránál. A programot este a nemzeti érzelmű Kormorán együttes koncertje zárta.