"Aki nem ismeri múltját, nem igazodik el a jelenben, és nem tudja a jövőjét sem építeni."Stalter örök becsű gondolatait megszívlelve, régi álmukat valósították meg a bólyiak. Emlékművet állítottak " a szülőföldjükről elűzöttek emlékére". Mindezt két napos rendezvénysorozatba ágyazva tették meg, a települési és a német önkormányzat, továbbá lokálpatrióta civilszervezetek összefogásában. Két neves, közismert történészt hívtak meg, hogy általuk idézzék fel a 70 évvel ezelőtti tragikus történéseket. Így a magyarországi svábok kitelepítését és a felvidéki magyarok erőszakos betelepítését, amely az egykori Németbóly múltját is meghatározta. Dr. Vitári Zsolt és dr. Tőkéczki László professzorok előadásait nagy figyelemmel követte a szép számú hallgatóság. Az ünnepségsorozaton részt vett dr.Hargitai János országgyűlési képviselő, miniszteri biztos is, aki sváb származásából fakadóan, szívügyének tekinti az elődökre való emlékezést, a szomorú történések "kőbe vésését". Bóly város önkormányzata hosszú évek óta tervezi a múltnak tisztelgő emlékmű felállítását. Többször kifutott a tettek hajója, de sajnos nem ért révbe. Azonban az utolsó nekifutás, meghozta sikerét. Bánvölgyi László "A szülőföldjükről elűzöttek emlékére" elnevezésű alkotásának leleplezésére és avatására a Hősök terén került sor. Az ünnepi műsor keretében felszólalt az Országos Német Önkormányzat elnöke, a térség országgyűlési képviselője és a település polgármestere. Mindeközben verssel, dallal és zenével adták meg a helyi szereplők a megemlékezés meghitt hangulatát. A program zárásaként az emlékezés virágait helyezték el az alkotás talapzatánál. A rendezvénysorozat később az Erzsébet Vigadóban, majd a katolikus templomban folytatódott igényes műsorral és koncerttel. Másnap a Magyar Honvédség Zenekara is tiszteletét tette Bólyban. A Batthyány téren megtartott koncertjük osztatlan sikert aratott. Fonyódi Tibor bölcs gondolatai szerint: " Egy nemzet akkor hal meg igazán, ha elfelejti múltját, ha két kézzel tépi ki onnan gyökereit!" A bólyiak ezzel szemben soha nem feledik múltjukat. Tudják honnan jöttek és hova tartanak. Erre emlékezteti őket a most felállított emlékmű, az elkövetkezendő évtizedekben.