A Borjádi Evangélikus Egyházközség Temploma ritka kincse Baranyának. Köztudottan a 18. században katolikus németek érkeztek a faluba, nagyobb arányú betelepedésük a 19. század elejére tehető. Az Evangélikus templomot 1889-ben építették, majd 1890. november 11-én (Márton napján) kiemelkedően népes gyülekezet jelenlétében, Bauer Adolf esperes szentelte fel. A közelmúltban jelentős felújításon esett át az impozáns épület, amire oly büszkék a helybéliek. Az alkalmat kihasználva, 126 év után hálaadó és templomszentelési emléknapot rendeztek, amely keretében Gáncs Péter elnök-püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetője mutatott be szentmisét. A Magyarországi Evangélikus Egyház a négy nagy magyarországi történelmi egyház egyike. Bejegyzett egyházként működik. A Magyarországi Református Egyház után a második legnagyobb magyar protestáns egyház. Luther Márton és az Ágostai hitvallás (augsburgi hitvallás, latinul: Confessio Augustana) tanait követi, a XX. századig gyakran ágostai hitvallású evangélikus egyháznak, esetleg lutheránus egyháznak is nevezték. A Magyarországi Evangélikus Egyház létrejötte a 16. századi nyugat-európai reformációig nyúlik vissza. Eleinte Magyarországon Luther tanai domináltak, de hamar ismertté váltak Kálvin János és Ulrich Zwingli nézetei is, és a 16. század közepe felé a reformáció hívei már nagyrészt a Kálvin-féle tanítást követték. Az 1560-as években végül a német és a svájci reformáció hívei Magyarországon is két külön egyházzá alakultak. A hívek ez alkalommal is szép számmal vettek részt a kiemelt borjádi eseményen. A püspöki szentmise üzenete sem volt más, minthogy a borjádi sziget, betölti szerepét és küldetését. Mentsvárként és biztos pontként áll az élet viharos tengerén. Ahova jó betérni, békére és harmóniára lelni, mint ahogy ezt tették a borjádiak, már 126 évvel ezelőtt is.