Idén, immáron hatodik alkalommal került megrendezésre Zengővárkonyban, ízes tájszólassal élve: a sütt gesztinyés Lukács napi búcsú. A hagyományt alapító Zengővárkonyi Hagyományőrző Művelődési Egyesület, semmit nem bízott a véletlenre. Szép időt rendeltek, meghívták a partner egyesületeket a régi jóbarátokat. S ahogy várkonyban mondani szokták, a "rokonyokat", hogy népes legyen a ceremónia, legyen itt dínom dánom, "kivilágos virradatig" tartó dáridó. Szokásokhoz híven, hangos zeneszó mellett vette kezdetét a rokonylátogató. A zenészek, táncosok s vendégek jópár várkonyi portát felkerestek - köztük a polgármesterét is-, köszöntötték az ott lakókat, akik persze nem voltak hálátlanok, sok finomsággal kínálták a betérőket. Süteményekből, jó borokból és ízes pálinkából, akadt itt bőven. S mindeközben a rezesbanda fújta a talpalávalót. Az ünneplők idén is ellátogattak Töttös Sándor házához, majd megkoszorúzták a táncegyüttes korábbi vezetőjének emléktábláját. Ezután körtánc vette kezdetét a falu főterén. Régi szép magyar táncoknak lehettek szemtanúi a jelenlévők. Szívük szerint a kíváncsiskodók is táncraperdültek volna. Később a táncosok és kíséretük kivonult a falu melletti gesztinyésbe, hogy jelképesen összeszedjék a fa alatt lévő idei termést. Később azt megsütötték és jól megették. A Lukács napi búcsú ezúttal is szép emléket hagyott valamennyi résztvevőben. A rokonyok pedig, a vigadalom után hazamentek, s jövőre újra jönnek, mert évente legalább egyszer illik összejönniük.