Szentháromság vasárnapi búcsúra és az ehhez kapcsolódó zarándoklatra került sor Mariakéménden. A környező településekről, százával érkeztek a katolikus hívek, hogy részt vegyenek, a Rozner Zsolt plébános által celebrált szentmisén és lelkileg töltődjenek, a szentírás szavaival.

A különleges kegyhely pedig, mágnesként vonzotta a híveket.

Sok búcsújáróhelyhez hasonlóan, a máriakéméndi Nagyboldogasszony kegytemplomnak is megvan a saját himnusza, ez pedig így szól:

"Tehozzád jöttünk el, édes Szűzanyánk!

Ki Fiad kegyelmét hullatod le ránk.

Ó, Mária, kéméndi Szűzanya,

Legyen gondod hű magyarjaidra."

A búcsújáró hely kialakulása egy csodás jelenéshez kötődik. 1740. áprilisában, a Szent Miklós-templom romjai között, néhány helybéli kislány füvet gyűjtött, amikor egy mélyedésben, a kis Jézust karján tartó Szűzanya fényben, tündöklő szobrát pillantották meg. A szobrot nem tudták kiemelni a földből, az később eltűnt. A kegyhely búcsúkiváltságait, XIV. Kelemen pápától,1773-ban kapta, Nagyboldogasszony napjára és más Mária-ünnepekre. Az egyházközséget, 1776-ban a Pécsi Egyházmegyéhez csatolták.

A mai napig álló barokk stílusú, Nagyboldogasszony templom, 1753 -ra készült el, azóta többször felújították. A mostani búcsút egy civilszervezet szervezte és koordinálta. Ők lsten igazából, túrázásokkal foglalkoznak, mégis fontosnak tartották, a nemes ügy felkarolását. Sok ismerős, egykori és mai, közéleti szereplővel találkozhattunk Kéménden. Jó szívvel jöttek, ebbe a nagy közösségbe. A mariakéméndi zarándok búcsú, kultúrális programmal lett színesítve. A templom udvarán, a szép számú zarándok, német és magyar hagyományőrző csoportok műsorait csodálhatta meg.

A kéméndi búcsú, a remények szerint nem egyedi fellángolás volt, hanem a lehetőségek szerint, hagyománytere mtő, így hát lesz folytatása. A Boldogságos Szűz adjon erőt és kitartást mindehhez.