Helyi hírek, események
Zarándoklat Máriakéméndre

Szentháromság vasárnapi búcsúra és az ehhez kapcsolódó zarándoklatra került sor Mariakéménden. A környező településekről, százával érkeztek a katolikus hívek, hogy részt vegyenek, a Rozner Zsolt plébános által celebrált szentmisén és lelkileg töltődjenek, a szentírás szavaival.
A különleges kegyhely pedig, mágnesként vonzotta a híveket.
Sok búcsújáróhelyhez hasonlóan, a máriakéméndi Nagyboldogasszony kegytemplomnak is megvan a saját himnusza, ez pedig így szól:
"Tehozzád jöttünk el, édes Szűzanyánk!
Ki Fiad kegyelmét hullatod le ránk.
Ó, Mária, kéméndi Szűzanya,
Legyen gondod hű magyarjaidra."
A búcsújáró hely kialakulása egy csodás jelenéshez kötődik. 1740. áprilisában, a Szent Miklós-templom romjai között, néhány helybéli kislány füvet gyűjtött, amikor egy mélyedésben, a kis Jézust karján tartó Szűzanya fényben, tündöklő szobrát pillantották meg. A szobrot nem tudták kiemelni a földből, az később eltűnt. A kegyhely búcsúkiváltságait, XIV. Kelemen pápától,1773-ban kapta, Nagyboldogasszony napjára és más Mária-ünnepekre. Az egyházközséget, 1776-ban a Pécsi Egyházmegyéhez csatolták.
A mai napig álló barokk stílusú, Nagyboldogasszony templom, 1753 -ra készült el, azóta többször felújították. A mostani búcsút egy civilszervezet szervezte és koordinálta. Ők lsten igazából, túrázásokkal foglalkoznak, mégis fontosnak tartották, a nemes ügy felkarolását. Sok ismerős, egykori és mai, közéleti szereplővel találkozhattunk Kéménden. Jó szívvel jöttek, ebbe a nagy közösségbe. A mariakéméndi zarándok búcsú, kultúrális programmal lett színesítve. A templom udvarán, a szép számú zarándok, német és magyar hagyományőrző csoportok műsorait csodálhatta meg.
A kéméndi búcsú, a remények szerint nem egyedi fellángolás volt, hanem a lehetőségek szerint, hagyománytere mtő, így hát lesz folytatása. A Boldogságos Szűz adjon erőt és kitartást mindehhez.

"A Mari nem olyan..."
A Szederkényi Nyugdíjas Egyesület vidám farsangi műsorára került sor a kultúrházban. Két napon át, két előadással szórakoztatták a szépkorúakat s mind...
Bővebben →
Versendi Kovács és barátai
A mohácsi kultúrális élet évszázadok óta a tambura muzsikáról is szól. Ennek emlékére Versendi Kovács József és barátai, a busójárás kisérő programjak...
Bővebben →
Híd a múlt és a jelen között
Régi felöltők, bocskrok, bütykös harisnyák mellett, a ma is tevékenykedő 22 busómaszkfaragó alkotásai, valamint az előző évszázadban keletkezett, busó...
Bővebben →
A jövő futballistáit nevelik
Picurkák terlgetik a labdát a bólyi suli tornacsarnokában. Ök a Bólyi SE U7-es csapata, edzőjük pedig az utánpótlás nevelés egyik doenjének számító, P...
Bővebben →
Busójárás Szediben
Idén is Szederkényben kezdődött a busójárás, igaz nem így nevezik, de ez mit sem változtat a tényeken. A botos csoport a helyi óvoda udvarára idézte m...
Bővebben →
Farsangi fánk a nagyiktól
A farsangi fánksütésnek régi hagyománya van kis hazánkban. A szederkényi nagyik még ismerik az ősrégi receptúrát, szinte a génjeikben van a finom süte...
Bővebben →
Gálával zárt a Trigo
A Trigo ideiglenesen "birtokba vette" a bólyi Vigadó épületét, a téli partnertalálkozó sorozatának záró rendezvényére. A szakmai tanácskozásra a mozit...
Bővebben →
Nyertek a tanulás rabjai
Pantomimtól a lakodalmas meneten át, a tanulás rabjaiig, széles palettán mozogtak az ötletgyáros felsős osztályok a bólyi suli karneválján. A farsang ...
Bővebben →
Kortás festő Szederkényben
Czigler János szederkényi kortárs festőművész, leginkább csendéleteket és tájakat szeret reprodukálni, egyedi, kifinomult stílusában. Képei évtizedek ...
Bővebben →
Tetőfedők képzése a Terránnál
A korábban megszokott lendülettel kezdte az újévet a betoncserépgyártás hazai piacvezetőjének számító Terrán kft. Minderről a cég marketing igazgatója...
Bővebben →
Évértékelő és jutamazás a Bólyi Sportegyesületnél
Előbb értékeltek, majd örömükben táncra is perdültek a Bólyi SE vezetői és sportolói. Az elnöki értékelés után a szakosztályvezetők külön is megtették...
Bővebben →
Lippói jelmezparádé
Míg a színpadon a Juice zenekar szolgáltatta a bevonuló zenét, addig a lippói iskolások az általuk avagy szüleik által megálmodott jelmezben fogad...
Bővebben →